Nos én jelen esetben igencsak elmorfondíroztam ezen, miután leértem apumhoz. . . Ezzel önmagában nem lenni semmi extra dolog, csak hogy itt a módszerben, és az előzményekben áll a kérdés alapja.
Tehát. Hazaértem, érzem, hogy a gyomromban valami nagyon nincs rendben, hát leesett, hogy a napi reflux gyógyszer adag kimaradt, gyorsan pótoljuk . Csakhogy otthon volt drága Eszti nővérem, és Viki barátnője, akik iszogattak, majd engem is invitáltak, s elfogadtam. . Persze csak módjával, hiszen nem is oly rég vettem be a dilibogyóm. . Mondom jóól van, adok neki negyed órát, nem akarom megváratni annyira Vikit a koccintással . . Így hát lecsúszott az első adag(amúgy rohadt gusztustalan, paradicsomlé szagú) málnapálesz..... Utána egy pohár víz, és egy kis túrós pite, hogy az ízét elvegye.. Ezt még követte vagy 3-4, ami amúgy egyáltalán nem ártott meg a fejemnek, viszont gyomortájékon már éreztem, hogy a gyógyszernek nem hagytam elég időt. . . Ügyes vagyok nemde?
Ám nem ám ez az egyetlen, ami gratulációra adhatna okot, neeem... Ezek után még képes voltam, és túltengő energiáimat levezetendő lefutottam 1 km-t. . . Aztán mikor elértem úticélom, azaz apám házát, leesett, hogy ezt nem kellett volna . . Szóval most valami rémes gyomorégés közepette írom eme sorokat . . Persze a Rabiprex ismét otthon maradt, szóval nincs más választásom, elviselem és pont.
I'M A F*CKIN' SURVIVOR!!! :'DDDDDDD
chibikee.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése