nem értem.. Tudja, hogy képes lenne rá.. a szeretetre. és ha valaki szeretetben él, az boldog. Biztos vagyok benne, hogy jó lenne... De ő "élni akar"... Nem érzem úgy, hogy ebben bármikotr is akadályoztam.. De persze gondolom neki ez azt tenné ki, hogy húú mennyi csaj.. Nos, ha neki ez a boldogság, holott állítólag velem sincs "baja", akkor úgylátom szépen félreismertem.. Vagy most megmutatta a foga fehérét.. Egyszerűen annyira nem értem.. értem, hogy elbasztam, de könyörgöm az emberek hibáznak.. Azt mondta képzeljem magam a helyébe. Ha tudnám, hogy újra meg tudnám szeretni, és tudnám, hogy ezen kívül nem volt soha semmi gebasz, akkor valószínűleg megpróbálnám. és ennyit arról, hogy ha úgy érezné lehet valami, akkor azt nem nyomná el. Akkor ez mi?! Hogy ő nem állna a saját boldogsága útjába.. Akkor ez nem az az elleni küzdelem? Dac, hogy őő márpedig nem hagyja magát szeretni.. Akkor hazudik. Nem nekem, hanem magának. Nem akarja.. Komolyan a bizonytalanért? A sok kis libáért? Azt kérdezte, hogy olya nagy baj, hogy ő most az eszére hallgat? Ha úgy vesszük nem, de ennyit a boldogságnak. Jó, neki persze ott van a boldogság mindenhol, nem csak ez jelenti azt.. De valahogy ő nekem azt mondta anno, hogy hallgassak a szívemre, úgy válasszak, hogy mi legyen. úgy is lett, és ismét megszerettem.. Sőt! és most meg én nem kérhetem ugyanezt? Na mindegy.. Köszönöm..