2010. július 27., kedd

chibi osztja az észt.... ^^"

Hiro-chanom azon rágja magát, hogy mindjárt 11-es lesz és fél, hogy nem fog neki menni... hogy az érettségin is elbukik...
Mi a faszért kell neki azt mondani, hogy nincs akaratereje? Faszom. Ha ezzel azt akarják elérni, hogy ne is legyen neki,akkor gratulálok, jó úton járnak... -.-
Nekem ebből a szempontból szerencsém van, mert már leszarom, mit mondanak mások... (van pár kivétel, de ők nemmondanak ilyesmit.) Persze, egy pesszimistát könnyebb befolyásolni rossz felé, mint egy optimistát.. De na. Akkor is. 10 éve próbálok beleverni hiro-chanba némi önbizalmat, optimizmust.. Ha ezt most képesek és ezt az adagot is ki pesszimistáskodják*értelem* belőle, én húúúúúúú~~ >.O komolyan hülyét kapok.. .__.
Próbálom a saját példámat felhozni neki, hátha azzal elérek valamit. Mert nekem se nyújtotta az élet az eddig elért dolgaimat ezüst tálcán.
Ha akkor, amikor a japántanulás ötlete kezdett körvonalazódni a fejemben, nem tettem volna érte semmit(hiragana-katakana tanulás és mindenfelé érdeklődés) akkor most hol tartanék benne? Sehol. Ülnék és várnám, hogy a sült galamb berepüljön a számba.. Akkor konkrétan nem is fogtam volna életemben basszert a kezemben.. nem is lennék kifejezetten jóba chikkai-kunommal... oO
Az élet értelmes dolgaiért tenni kell.
Ebben az esetben konkrétan már-már kezdek tanácstalan lenni. Komolyan mondom, hihetetlen boldoggá tenne, ha végre látnám, hogy kezd valamit tenni, és akkor érezném, hogy nem csak jártattam a számat 10 évig, hanem lett is valami eredménye..
Azokról akik meg tömködik a fejét minden hülyeséggel.. nos csókoltatom kihordozójukat... -_____-"

chibi-nao-chan

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése