vagy akár nevezhetnénk őszinteséglöttynek is..
Találtam egy írást, ami teljesen leírja azt, amit én gondolok.. Mintha helyettem beszélne.
"(...) A lényeg, ami eszembe jutott róla, hogy ha beadnának nekünk egy ilyen “koktélt” vajon mennyire mondanánk mást, mint amit “józanul” állítunk. Hány szeretlek válna hirtelen nem szeretlekké, hány hűséges ígéret válna azonnal hűtlenné, hány hazugságunk derülne hirtelen napvilágra.
De ami ennél sokkal fontosabb, kiderülne, hogy mennyit és mennyiszer hazudunk nem másoknak, hanem éppen saját magunknak: jó ez így, ahogy van, nem tehetek mást, képtelen vagyok változtatni, végül is elmegy a helyzetem. Bele kell törődnöm abba, ami van. Majd talán jövő héten, jövő hónapban, a jövő évben jobb lesz, de most nem, mert most meg van kötve a kezem. Vagy: nem én vagyok a felelős azért, ami történik velem, hanem a gének, a szomszéd vagy a politikusok meg a társadalom, mindegy ki, csak nem én. (...)"
Sóvári Mónika írása
ITT a link, ahol el lehet olvasni az egészet.
Annyira kíváncsi lennék néhány emberre egy ilyen dolog hatása alatt.. :DDD Mondjuk magamra is.. oO Kíváncsi vagyok, hogy akkor ténylegesen hogy látom a dolgokat.. :D
chibikee.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése